1910-1913

1910. január 29.
– Az alispán elutasította a Vas- és Fémmunkások Salgótarjáni Csoportjának megalakulását, mert nem értet egyet annak személyi összetételével.
1910. február 7.
– A tanulók birtokba vették a polgári iskola új épületét.
1910. április 25.
– Tóth Gyula nagyközségi bíró lemondott állásáról, de a képviselő-testület maradásra bírta.
1910. április
– A Palackgyár igazgatóságának aussigi ülésén határozták el a vállalat rekonstrukcióját, amely 1914-ig tartott.
1910. június 28.
– A posta- és távirda igazgatósága a felépítendő postaépület céljára a Fő téren ingyen telket kért a nagyközségtől. A képviselők közül sokan javasolták, hogy a postát a városházával szembeni telken, vagy az ipartestületi otthonban helyezzék el.
1910. június
– Végleg lemondott bírói tisztéről Tóth Gyula.
1910. szeptember 2.
– Hricsovszky Andrást választották meg ismét nagyközségi bírónak.
1910. szeptember
– Sinágel József kivitelezésében felépült a menház épülete.
1910. október 10.
– Megkezdte működését az Apolló-mozi.
1910. október 27.
– A település utcái és terei: Vasút utca, Forgách utca, Huta utca, Fő utca, Posta utca, Pécskő utca, Iskola utca, Erzsébet tér, Erzsébet utca, Menház utca, Somló utca, Füleki utca, Salgó utca, Karancsaljai utca, Baglyasaljai utca, Meszesalja utca és Úri utca.
1910. december 13.
– A képviselő-testület ingyen átadta a postaigazgatóságnak, valamint a MÁV-nak a Fő téren felépítendő posta, illetve a vasúti megálló építési telkeit, és határozatban mondta ki, hogy a köztemető bővítése érdekében megvásárolja Szilárdy Ödön Zagyva-rakodói 4 holdas területét.
1910 folyamán
– A népszámlálás adatai szerint a település népessége 13746 fő volt. Vallási megoszlásukat tekintve római katolikus 81%, református 2%, evangélikus 9%, izraelita 7%, és egyéb (görög katolikus, görög keleti, unitárius) 1%.
1911. június 30.
– Nyugdíjba vonult Pap János főjegyző.
1911. július 14.
– Pósa István lett az új főjegyző.
1911. szeptember 19.
– A képviselő-testület kérvényezte, hogy a községi belterületi vasúti megálló felépüléséig – átmenetileg – állítsanak fel egy ideiglenes állomást.
1911. október 29.
– Az Ipartestület közgyűlése úgy döntött, hogy székházukat 30 ezer koronáért eladják a nagyközségnek.
1911. november 7.
– A képviselő-testület megvásárolta óvoda céljára az Ipartestület Fő téri székházát.
– A képviselő-testületi választások érdekében öt választókerületet állítottak fel.
– Mivel a Salgótarjáni Takarékpénztár Rt felmondta a tulajdonát képező épületben elhelyezett adóhivatal bérleti szerződését, a képviselő-testület kérte a pénzügyi kormányt, hogy mentse fel a községet azon kötelessége alól, hogy az adóhivatal elhelyezéséről saját költségén gondoskodjon.
1911. november 22.
– Népes küldöttség kereste fel a kereskedelemügyi minisztert a vasúti megálló ügyében. Azt a választ kapták, hogy csak akkor létesül megálló a következő évben, ha a település újabb anyagi hozzájárulást biztosít. Ez 65 ezer koronát jelentett.
1911. december 10.
– Elhunyt Tininszky Antal jegyző.
1911. december 15.
– Községi képviselőválasztásra került sor.
1911 folyamán
– Megindult az Acélgyár többéves rekonstrukciója.
– Megnyitották Somlyóbányán a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt új iskoláját.
– Megjelent a Salgótarján című szépirodalmi és társadalmi hetilap.
1912. január 12.
– Pósa István főjegyző és Mocsáry Sándor országgyűlési képviselő a kereskedelemügyi miniszternél tárgyalt a vasúti megálló létesítése érdekében. A küldöttek súlyosnak találták a 65 ezer korona községi hozzájárulást. A miniszter kijelentette, hogy az állomás felépítését a község anyagi hozzájárulása nélkül engedélyezi.
1912. január 13.
– A MÁV üzletvezetőivel folytatott tárgyaláson Pósa István és Mocsáry Sándor bejelentették, hogy a kormány engedélyezi a vasúti megálló létesítését.
1912. január 18.
– Kovács József lett az új nagyközségi jegyző.
1912. január 31.
– A kereskedelemügyi miniszter értesítette a megyei közigazgatási bizottságot, hogy eltekint a vasúti megálló építéséhez kiszabott 65 ezer korona községi hozzájárulástól, és a beruházás 1913-ig feltétlenül elkészül.
1912. február 13.
– Az alispán tudomásul vette a Vas- és Fémmunkások Salgótarjáni Csoportjának megalakulását.
1912. március 9.
– A vasúti megálló ügyében tartottak megbeszélést az elöljáróság és a MÁV képviselői. Cserna Sándor vasúti főfelügyelő kijelentette, hogy mivel a beruházást a vasúttársaság 1912-re nem tervezte be a költségvetésbe, ezért csak a jövő évben fog elkezdődni az építkezés. Ha azonban a település anyagi támogatást nyújtana, akkor a beruházás még 1912-ben megkezdődne. Az elöljáróság 100 ezer korona előleget ajánlott fel és kijelentette, hogy a törvényhatósági jóváhagyásig a képviselő-testület tagjai vállalnak anyagi és erkölcsi felelősséget. A MÁV szerint, ha a pénzt márciusban megkapják, akkor az állomást 1912. október 1-én átadják.
1912. március 21.
– A MÁV értesítette a képviselő-testületet, hogy csak 80 ezer korona előlegre van szüksége.
1912. május 1.
– Nyugdíjba vonult Ruttkay Sándor evangélikus lelkész.
1912. június 21.
– Ligeti Ferenc javasolta az utcák és közterek kialakítását, szabályozását a Tarján-patakon túl fekvő városrészen. A képviselő-testület döntése értelmében ez csak az itt lévő vágóhíd és állatvásártér megfelelő elhelyezése után fog megvalósulni.
1912. július 28.
– Az evangélikus templomban ünnepélyesen beiktatták Jeszenszky Károlyt, az új lelkészt.
1912. augusztus 13.
– A képviselő-testület elfogadta a nagyközség módosított szervezeti szabályrendeletét.
1912. augusztus
– A nagyközség megvásárolta az új vágóhíd részére a nagyállomás és a vasöntöde közötti területrészt.
1912. október 6.
– A Fő téri vasútállomás építésének elhúzódása miatt ideiglenes jelleggel átadták a Vadász Szálló előtt felállított megállót. Ez alkalomból ünnepi ülést tartott a képviselő-testület.
1912. október 13.
– Elhunyt Szilárdy Ödön udvari tanácsos, képviselő-testületi tag, földbirtokos.
1912. december 4.
– A főszolgabíró megtiltotta, hogy az országos és a heti vásárokon az állatokat a település központjában lévő vásártérre hajtsák. A képviselő-testület kérte, hogy amíg megfelelő állatvásárteret talál, vonják vissza a korlátozást.
– A képviselő-testület utasította Pósa István főjegyzőt, hogy készítse el a Salgótarján rendezett tanácsú várossá történő átalakulására vonatkozó előterjesztést.
– Salgótarján Fő tér elnevezést kapta az épülő új vasútállomás.
1912 folyamán
– Megkezdődik a Fő téri vasútállomás építése.
– Szilárdy István elnöklete alatt megalakult a Salgótarjáni Polgári Kaszinó, mely a Vadász Szállodában tartotta összejöveteleit.
– Felépült a 33 méter magas, 200 méter hosszú somlyói vasbetonhíd, mely a Somlyó-hegyen meginduló bányászkodás szállítási problémáit volt hivatva megoldani. Elkészültével fejezte be működését az ideiglenes lóvontatású vasút.
1913. január 7.
– A főjegyző előterjesztette a település nyugati, ún. vízen túli részének utcarendezési tervét. A területen feküdt a vásártér, Luby István kertészete és a bolgárföld. Az elképzelés szerint a bolgárföld felső részén, a vasúti hídnál, a Tarján-patakot új mederbe terelnék, és a vágóhíd előtti régi patakmedret befednék.
1913. február 12.
– A képviselő-testület felterjesztette megyei törvényhatósági bizottsághoz a rendezett tanácsú városi cím elnyerésére vonatkozó kérelmét. Az indoklásban szerepelt a lakosság növekvő száma, a községi közigazgatás ellehetetlenülése, és a település európai hírű ipara.
– Az alispán fél évvel meghosszabbította az állatvásártér kihelyezésének határidejét, de kikötötte, hogy amennyiben a határidő lejárta után a község nem tud gondoskodni új területről, betiltja az állatok felhajtását.
1913. február
– A MÁV visszafizette a településnek az állomás építésére adott 80 ezer korona kölcsönt.
1913. június 13.
– A kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a község által ajándékozott Fő téri telken építsék fel az új posta- és távírda épületét.
1913. június 14.
– A nagyközség állatvásártér céljára megvásárolta a Luby családtól a település északnyugati részén lévő 13 hold területet.
1913. július 9.
– A járási főszolgabíró engedélyezte a posta- és távírda épületének beruházását, melynek terveit Bierbauer István készítette el. Az épület saját vízvezetékkel és központi fűtéssel rendelkezett.
1913. december 1.
– Elhunyt Szakall Ferenc járási főszolgabíró.
1913 folyamán
– Átadták a Fő téri vasútállomást.
– Hankus Imre gyógyszerész lett a Salgótarjáni Takarékpénztár Rt elnöke.