1927

1927. január 23.
– Megkondult az evangélikus templom két új harangja.
1927. január 24.
– Gyermekétkeztetési akció bevezetéséről döntött a város.
1927. január
– Telefonösszeköttetés létesült Salgótarján és Kassa között.
1927. február 1.
– Beszüntette működését a város újtelepi részén működő vágóhíd.
1927. február 18.
– Tűz ütött ki a Pollatsek Block Róza tulajdonában lévő Pannónia Szállodában.
1927. február 20.
– Megalkották a Salgótarjáni Casinó alapszabályát.
1927. február 23.
– Elhunyt dr. Lővinger Rezső orvos, aki végrendeletében alapítványt hozott létre a szegények segélyezésére.
-A bányai munkás-elbocsátások ellen tiltakozott a salgótarjáni Ébredő Bányászszakosztály. Követeléseiket memorandum formájában átadták dr. Sztranyavszky Sándor nemzetgyűlési képviselőnek.
1927. március 2.
– A helyi Állami Iskolák Gondnoksága iskolafejlesztési kérelmet nyújtott be a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba, amelyben újabb iskolák létesítését sürgették a nagyállomás környékén és a Pécskő utcában.
1927. március 13.
– Ludendorff német tábornagy a német becsületrend hadi tiszti érdemérmével tüntette ki Baranyay Aladárt, a salgótarjáni Sas-csoport parancsnokát, az Ébredő Magyarok Egyesülete titkárát.
1927. március 17.
– A képviselő-testület elfogadta a kialakítandó újtelep csatornázási szabályzatát.
1927. március 20.
– Újabb három évre Takács Ferencet választották meg az Ipartestület elnökének.
1927. április 8.
– A Vacuum Oil Company Rt benzinkút létesítését kérte a Karancsaljai utcában.
1927. április 14.
– Dr. Zelenka Ottó járásbírósági elnök építési pályázatot hirdetett meg az új járásbírósági épület és fogház felépítésére.
1927. április 16.
– A Munka című újság városi népliget kialakítását javasolta az evangélikus templom feletti dombtetőn.
1927. április 20.
– A három évvel korábban hozott döntés alapján a város átadta az államnak a szolgabírósági székház építési telkét. Az építési pályázatot Haluskay Sándor fővárosi építész nyerte meg.
1927. május 9.
– A város engedélyezte a benzinkút létesítését, amelyet az Erzsébet téren állítottak fel.
1927. május 12.
– Képviselő-testületi határozat született a város utcáinak és köztereinek elnevezéséről.
1927. május 13.
– A református egyház templomépítés céljára a megszűnt vágóhíd telkét kérte a várostól. Ugyan 1922-ben kaptak építési területet a később felépített rendőrkapitánysággal szemben, de amint kérvényükben indokolták: „Most amidőn már az ideiglenesen szabályozott terület csaknem teljesen beépült, arra a megállapításra jutottunk, hogy a nekünk ajándékozott telken egy kisebb szerű templom nem eléggé érvényesülhetne. Ugyanis ez a telek hatalmas középületekkel lesz körülvéve, melyek az építendő református templomot teljesen elnyomják.”
1927. május 31.
– A város déli részén megnyílt a Haluskay-Szmolka cég által épített új vágóhíd, amelyben jéggyár is működött.
1927. június 1.
– A pénzügyi igazgatóság versenytárgyalást hirdetett a pénzügyőri laktanya építésére.
1927. június 12.
– Az Ébredő Bányászszakosztály tárgyalásokat folytatott dr. Sztranyavszky Sándor államtitkárral a bányai csilletörlések, a szállítási nehézségek és a bányásznyugdíjak ügyében.
1927. június 23.
– Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter fogadta a reálgimnázium államosítása és a népoktatási intézetek fejlesztése ügyében protestáló városi küldöttséget. A megbeszélésen felvetődött a római katolikus templom melletti Szilárdy-majorban egy új gimnázium létesítésének a lehetősége is.
1927. június 24.
– Dr. Horváth László városi tanácsnok és dr. Dornyay Béla reálgimnáziumi tanár városi múzeum felállítását szorgalmazta.
1927. június
– Átadták az adóhivatal új székházát.
– A Haluskay–Szmolka cég kapott megbízást a járásbírósági székház felépítésére.
1927. július 3.
– Botrányba és antiszemita zavargásba fulladt a Szociáldemokrata Párt munkásotthonának megnyitása. A megjelent Peyer Károlyt alig tudták kimenteni a bányászok elől.
1927. július 15.
– A város ingyen átadta a református egyháznak paplak és templom céljára a régi vágóhíd területét, illetve a bontásból visszamaradt, még használható építőanyagot.
– A polgármester bejelentette, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a következő tanévtől nyilvánossági jogot adományozott a reálgimnáziumnak, ugyanakkor az érettségiztetés jogát nem ismerte el. A tanév végi vizsgákat az újpesti gimnázium Salgótarjánba kihelyezett bizottsága tartotta, az érettségikre pedig a fővárosban került sor.
– A képviselő-testület elfogadta a járdákról és a módosított vigalmi adóról szóló szabályrendeleteket.
1927. július 16.
– Megalakult a Salgó Football Club, az első salgótarjáni professzionista alapon működő labdarúgó-egyesület. Fővédnökei: dr. Förster Kálmán, dr. Róth Flóris és Liptay B. Jenő voltak.
1927. július
– A belügyminiszter rendőrfőtanácsossá nevezte ki dr. Pitta Lipót rendőrtanácsost, a helyi rendőrkapitányság vezetőjét.
1927. szeptember 4.
– Felszentelték a Karancs-hegyi kápolna harangját.
1927. szeptember 19.
– A képviselő-testület elfogadta a város új szervezési szabályrendeletét.
1927. október 2.
– Együttes zászlószentelési ünnepséget tartottak a helyi levente egyesületek.
1927. október 15.
– A Munka javasolta egy új katolikus templom felépítését a város északi részén. Okként szerepelt a hívők nagy száma, a katolikus hitélet országos fellendülése, valamint a reformátusok áldozatos templomépítése, melynek előmunkálatai ekkor kezdődtek meg.
1927. október 22.
– Scitovszky Béla belügyminiszter ünnepélyesen elhelyezte a rendőrkapitányság új épületének zárókövét, és a leendő csendőriskola alapkövét. A rendőrségi székházat Gerlóczy Gedeon fővárosi építész tervei alapján Kilczer Béla és gróf Csáky István építette.
1927. október 26.
– Az acélgyári olvasókörben megalakult az északi római katolikus hitközség szervezőbizottsága, melynek elnöke Balhauser István acélgyári főmérnök lett. Fő céljuk volt, hogy a város északi részén egy új katolikus templom és plébánia épüljön. A város középpontjában lévő templom szűk befogadóképessége ugyanis nem tette lehetővé a számban gyarapodó hívők részére a rendszeres hitélet gyakorlását, illetve az imaház nagy távolságra volt a település északi részétől. (Más források szerint a bizottság október 30-án alakult meg.)
1927. november 16.
– Dr. Dornyay Béla anyagi támogatást kér a várostól készülő útikalauza megjelentetésére.
1927. november 21.
– A városházán megalakult a Salgótarjáni Tenisz Club. Elnöke futásfalvy vitéz Pál Imre alezredes lett.
1927. december 3.
– A református egyház főgondnok templomépítési engedély megadását kérte a várostól.
1927. december 8.
– Az északi római katolikus hitközség szervezőbizottsága memorandumot nyújtott át Herczegh József esperes-plébánosnak, amelyben kérték az egyházmegyei főhatóság támogatását céljaik megvalósításához.
1927. december 20.
– A képviselő-testület elfogadta a város új nyugdíj-szabályrendeletét.
1927. december 29.
– Elhunyt Eisele Ottó bányafőmérnök, a Salgótarjáni Bányász Torna Club elnöke.
1927. december
– Befejezte működését a Salgó Football Club. (Más forrás szerint viszont tovább működött.)