1930

1930. január 10.
– Dr. Baross József alispán javaslatára ismét dr. Förster Kálmánt választották meg polgármesternek. Megbízatása 10 évre szólt. Az új főügyész dr. Holcsek Béla lett.
– Megalakult a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Rt salgótarjáni gyárának tisztviselő kaszinója. Elnöknek Horváth Géza gyárvezetőt választották.
1930. január 31.
– Traum Péter esperes-plébános elnökletével ülést tartott a Kálvária-építő Bizottság. A gazdasági válság hatására úgy döntöttek, hogy csak a 14 stációs kápolnát építik fel, és elfogadták Obrincsák Ernő építész egyház-hatóságilag is jóváhagyott egyiptomi stílusú kápolna-tervét.
1930. február 1.
– Elhunyt Bódi Dezső helyi cigányprímás.
1930. február 23.
– Márkus Lajos hittanár bejelentette, hogy a rozsnyói püspök megbízta az északi katolikus plébánia felállításával.
1930. március 13.
– Szentpétery János mérnök lett a város új műszaki tanácsnoka.
1930. március 23.
– Az evangélikus templomban nemzetközi protestáns szociális estélyt rendeztek.
1930. március 28.
– A megyei törvényhatósági bizottság jóváhagyta a város ügyrendjét.
1930. április 5.
– Újjáalakuló közgyűlését tartotta a Salgótarjáni Vöröskereszt Egylet. Elnöke Traum Péter esperes-plébános volt.
1930. április 12.
– Több ezer munkás tüntetett a városháza előtt megélhetési problémák miatt.
1930. április
– Megkezdődött a Fő tér és a honvédlaktanya közötti útszakasz burkolása.
1930. május 1.
– Az Óvoda téren és a Fő téren csak olyan kereskedők árulhattak bódékban, akik a város által ellenőrzött és jóváhagyott tervek alapján építették fel elárusító helyeiket.
1930. május 2.
– A városi közgyűlés a Szent Imre Emlékév alkalmából Szent Imre-hegynek nevezte el a település nyugati részén emelkedő ún. Meszes-hegyet.
1930. május 7.
– Elhunyt Koós Mihály városi főjegyző, aki 1894-től volt közigazgatási pályán.
1930. május 10.
– Horthy Miklós országlásának 10. évfordulója alkalmából a város az újtelepen kialakítandó játszóteret Horthy Miklósról nevezte el. A kabinetiroda május 27-én értesítette a várost, hogy Horthy beleegyezett az elnevezésbe.
1930. május 29.
– A Fő téren tartotta választói nagygyűlését dr. Sztranyavszky Sándor, a salgótarjáni választókerület nemzetgyűlési képviselője. A demonstráción jelen volt dr. Vass József népjóléti és Gömbös Gyula honvédelmi miniszter, valamint Dréher Imre és Darányi Kálmán államtitkárok.
1930. május 31. – június 1.
– A Szent Imre év keretében nagyszabású városi ünnepségsorozatra került sor.
1930. június 4.
– A trianoni béke 10. évfordulója alkalmából rendkívüli képviselő-testületi ülésre került sor, ahol dr. Förster Kálmán polgármester előterjesztette az Egészségház felépítésére vonatkozó elképzeléseket. A testület elhatározta, hogy a városi tisztiorvosi hivatal, az OTI helyi kirendeltsége, az Országos Stefánia Szövetség fiókjai és a Tüdő- és Nemibeteg-gondozó Intézet elhelyezésére szolgáló székház építésére 50 ezer pengő kölcsönt vesz fel.
1930. június 12.
– E napon született Vasas Károly Munkácsy-díjas szobrászművész.
1930. június 17.
– Városi főjegyzőnek választották meg dr. Figus Béla főszámvevőt.
– A Pécskő utcai izraelita fürdő megvásárlásáról döntött a képviselő-testület, melyre a meginduló Pécskő-patak szabályozása miatt került sor.
1930. június 20.
– A katolikus egyház kérte a várost, hogy a rendőrséggel és a bírósággal szemben lévő üres városi telket egy szerzetesi főgimnázium céljára tartsák fent.
1930. június
– Ünnepélyes külsőségek között avatták fel az újtelepen a város első gyermekjátszóterét.
1930. július 28.
– A Korek-Szmolka cég megkezdte az újtelepi városrészen az aszfaltjárda építését.
1930. szeptember 4.
– Megkezdődött a Kassai-soron lévő ipartestületi székház nagyarányú bővítése, melyhez a kormány 18 ezer, a város pedig további 30 ezer pengővel járult hozzá.
1930. szeptember 6.
– Konspirációs szervezetlenség miatt letartóztatták a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége Salgótarjáni Kerületi Bizottságának 20 tagját.
1930. szeptember 8.
– A Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) Salgótarjáni Lövészegyesületének zászlószentelése keretében avatta fel József főherceg az egyesület új lőterét.
1930. szeptember 24.
– Megalakult a Salgótarjáni Polgári Lövészegyesület.
1930. október 1.
– Dr. Förster Kálmán polgármester és a Kálvária-építő Bizottság nevében Traum Péter esperes-plébános, az alábbi emlékiratot helyezte el az utolsó, 14. stációba: „Ad Memoriam! A Mindenható úristen dicsőségére és a trianoni magyar kálvária emlékére, Tóth Gyula volt nagyközségi bíró kezdeményezésére és állandó lelkes közreműködésével Obrincsák Ernő építőmester tervei és műszaki vezetése mellett, Fekete József közreműködésével épültek ezen stációk, az országszerte nagy ünnepélyek között megtartott Szent Imre jubileum alkalmával, az Úrnak 1930. évében. A területet a patrónus Luby-család adományozta. A kápolnácskák építési költségeit az egyes testületek és családok fedezték, a lábazathoz szükséges köveket és fuvarokat [dr.] Róth Flóris m[agyar] kir[ályi] bányaügyi főtanácsos adományozta. A földmunkákat legnagyobb részben Salgótarján város által adott munkások és önként jelentkezők, élükön dr. Pitta Lipót rendőrtanácsossal végezték. Ebben az időben Szentegyházunk élén, Szent Péter trónusán XI. Pius Őszentsége, Magyarország hercegprímási székében Dr. Serédi Jusztinián, a Csonka-Rozsnyói egyházmegye püspöki helynöke Pajer János putnoki plébános, míg Csonka-Magyarország kormányzója nagybányai vitéz Horthy Miklós Őfőméltósága, miniszterelnöke Bethlen István gróf, Nógrád és Hont egyenlőre egyesített vármegyék főispánja Pályi Pál, alispánja dr. Baross József, Salgótarján megyei jogú város polgármestere dr. Förster Kálmán voltak. A Kálvária-építő Bizottság névsora: Traum Péter esperes-plébános, elnök, [dr.] Horváth László városi tanácsnok, ügy[vezető] ig[azgató], dr. Pitta Lipót rendőrfőtanácsos, Tóth Gyula v[olt] nagyközségi bíró, Obrincsák Ernő építész és építőmester, Galgó József postafelügyelő, dr. Holics Endre bányakapitány, Dankó Antal bányaigazgató, Bóna Kovács Károly festő és szobrászművész.”
1930. október 17.
– Megalakult a Salgótarjáni Sakk Kör. Elnöke dr. Clementis Kálmán városi tiszti főorvos.
1930. december 1.
– Megalakult a Hungária Villamossági Rt. Az igazgatótanács elnöke ifj. dr. Chorin Ferenc lett.
1930. december 18.
– A képviselő-testület elfogadta a város vagyonátruházási illetékéről szóló szabályrendeletet.
1930 folyamán
– Megnyílt az Salgótarjáni Kőszénbánya Rt gőzfürdője.
– A népszámlálás alapján a város népessége 16980 fő volt. Vallási megoszlásukat tekintve római katolikus 82%, református 4%, evangélikus 7%, izraelita 7%. A településen elenyésző számban éltek még görög katolikusok és görög keletiek is.