1938

1938. január 9.
– Az iparügyi miniszter – 1937 végén – szabályozta a megyékben működő ipartestületek hatás- és illetékességi körét. Ennek értelmében tartotta meg alakuló közgyűlését a Salgótarjáni és Salgótarjáni Járási Ipartestület.
1938. július 31.
– A Salgótarjáni Üveggyár Rt átadta a gyári munkás-olvasókör új, 400 fős kultúrházát.
– A Salgótarjáni Sport Egyesület (SSE) labdarúgói a Tatabánya elleni győzelemmel megnyerték a vidéki amatőr bajnokságot, és feljutottak az Nemzeti Bajnokság I. osztályába.
1938. július folyamán
– Elhunyt Fabini Henrik acélgyári igazgató.
– A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt igazgatótanácsa Karattur Antal üzemvezető-főmérnököt választotta meg a salgótarjáni gyár új igazgatójának.
– Dr. Hanzély Tamás vármegyei aljegyző lett a Salgótarjáni járás új szolgabírája.
1938. augusztus 13.
– A Szent István-emlékév alkalmából a Balassa Bálint Társaság – városi felkérésre – emlékünnepélyt rendezett a Fő téren.
1938. augusztus 16.
– A Pannónia Szállóban tartotta meg irodalmi estjét Ascher Oszkár.
1938. augusztus 24-26.
– A Hitlerjugend 40 fős küldöttsége tartózkodott a városban.
1938. augusztus 31.
– A helyi társadalmi elit elbúcsúztatta a Budapestre áthelyezett dr. Holics Endre miniszteri tanácsost, bányakapitányság vezetőt.
1938. szeptember 21.
– Dr. Förster Kálmán polgármester, légoltalmi vezető, falragaszok útján hívta fel a lakosság figyelmét az esetleges légitámadások során betartandó feladatokra.
– A Belügyminisztérium jóváhagyta a Salgótarjáni (Városi) Casinó módosított alapszabályát.
1938. szeptember 24.
– A Társadalmi Egyesületek Szervezete (TESZ) Salgótarjáni Szervezete revíziós nagygyűlést rendezett a Fő téren.
1938. szeptember 28.
– A Légoltalmi Liga helyi szervezete házcsoport-parancsnoki tanfolyamokat indított be.
– A polgármester újabb légoltalmi hirdetményében az óvóhelyek kiépítését rendelte el.
1938. szeptember folyamán
– A határrevízió okozta feszültség miatt sokan eltávoztak a városból.
1938. október 10.
– A polgármester adománygyűjtési akciót hirdetett meg a felvidéki magyarság megsegítésére.
1938. október 13.
– A városi közgyűlésen dr. Horváth László helyettes polgármester bejelentette, hogy a belügyminiszter Budapestre rendelte dr. Förster Kálmán polgármestert, és megbízta a polgári közigazgatás kiépítésével a visszacsatolt Felvidék egyik részterületén.
1938. november 3.
– Az ún. első bécsi döntés alkalmából ünnepi ülést tartott a városi közgyűlés, ahol 5000 pengőt ajánlottak fel a felvidéki magyarok javára. A katonai bevonultak családjainak 2500 pengős hitelt engedélyeztek.
– A határrevízió tiszteletére felvonulást rendeztek a Hősök-szobránál.
– A városba érkezett nemzeti hadsereg egységeit harangszóval, térzenével és virágesővel fogadta a lakosság. A katonákat az acélgyári iskolában szállásolták el.
1938. november 5.
– Köszöntünk Felvidék címmel üdvözölte A Munka az első bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt Felvidéket.
1938. november 6.
– A Társadalmi Egyesületek Szervezete (TESZ) Salgótarjáni Szervezete a terület-visszacsatolás alkalmából nagygyűlést rendezett a Fő téren.
1938. november 9.
– A bányai leventék és az acélgyári Mátra Cserkészcsapat tagjai ledöntötték a Karancs-hegy csúcsán lévő határkövet, ami egyébként földrajzi trigonometriai fixpontként is funkcionált. Ezt követően a város fiatalságával együtt kivonultak Somoskőújfaluba, hogy tanúi legyenek a katonai egységek határátlépésének.
1938. december 18.
– Az Szociáldemokrata Párt nem vett részt a városi képviselő-választáson.
1938. december 20.
– Megválasztották a Salgótarjáni (Városi) Casinó társelnökeit: dr. Förster Kálmán polgármestert, Karattur Antal acélgyári-, Szente László üveggyári-, és Tarnay Kálmán gépgyári igazgatót.
1938 folyamán
– Elkészült a salgói vár kilátója.
– Bérczi Sándor lett az új bányaigazgató.