1948

1948. január 1.
– A 48-as centenáriumi év (1848 századik évfordulója) nyitányaként megtartott ünnepségen a városháza tanácstermében jelen voltak a társadalmi, politikai és tömegszervezek képviselői. Az ünnepi beszédet Blanár Sándor polgármester mondta. (XVII. 3. 68/48.)
1948. január 4.
– A ferences templomban Gergely Ferenc orgonaművész és a plébánia vegyes kara adott hangversenyt a déli plébániatemplom orgonája javára. (Mf Hd. 541. p.)
1948. január 11.
– A Salgótarjáni Üveggyárban felrobbant egy generátorgáz-vezeték és tűz keletkezett, melyet másfél óra alatt sikerült megfékezni, de fa csomagolóanyagok és 5 mázsa festék ment tönkre. (NÚ 1948.01.18.)
1948. január 17.
– A Nemzeti Bizottság a „görög szabadságharcosok” megsegítésére gyűjtést hirdetett meg. (XVII. 3. Szn. 13.)
1948. január 18.
– Az Ipartestület nagytermében tartották meg a Magyar Kommunista Párt III. Nógrád-Hont megyei pártkonferenciáját 596 küldött jelenlétében. A politikai beszámolót az előre beharangozott Vas Zoltán helyett Donáth Ferenc földművelésügyi államtitkár tartotta, és fő feladatként a tagkönyvcsere lebonyolítását, valamint a 3 éves terv teljesítéséért folyó munkaverseny szervezését jelölte meg. (NÚ 1948.01.25.)
1948. január 29-30.
– Salgóbányán az asszonyok tüntettek, majd a bányászok sztrájkoltak, mert Parditka Lajost, a bányamagazin vezetőjét elbocsátották, mivel „jóba van a papokkal”. (Mf Hd. 544. p.)
1948. január 31.
– Az észak-nógrádi körzetek 48-as kultúrversenyének zene– és énekversenyét rendezték Salgótarjánban diákok és felnőttek részére. (NÚ 1948.02.01.)
1948. január folyamán
– Blanár Sándor polgármestert a Magyar Köztársaság Érdemkereszt arany fokozatával tüntették ki a közigazgatásban végzett munkájáért. (V. 182. 4.)
– A Salgótarjáni Acélárugyár élelemtárában a Budapesti Gazdasági Rendőrség nyomozói „panamát” fedeztek föl, mely során hamis mérleg használatával, és a beszerzések során elkövetett visszaélésekkel gyanúsítottak több alkalmazottat. (NÚ 1948.02.01.)
1948. február 5.
– Salgótarjánba látogatott a lengyel-magyar hét keretében Pavel Wojas, a lengyel bányász szakszervezet főtitkára vezetésével a lengyel bányászküldöttség, kiknek tiszteletére a bányai Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) helyiségében gyűlést tartottak. (NÚ 1948.02.08.)
1948. február 14.
– A Nemzeti Bizottság titkára, Boros Antal – az Országos Nemzeti Bizottság megkeresése alapján – kérte a polgármestert, hogy a közelgő 48-as centenárium alkalmával állítson fel a város egy emlékművet, vagy egy emléktáblát. (XVII. 3. 44/48.)
1948. február 16.
– Boros Antal a városi Nemzeti Bizottság titkára beszámolt a Tájékoztatásügyi Minisztériumnak a városban lezajló ünnepélyek tervezetéről, melyeket Kossuth, Petőfi és Táncsics szellemében rendeznek meg. Ének- és zeneversenyek mellett március 15-ét nagyvonalúan tervezik megünnepelni. A szónoki emelvény mögött a Nemzeti Múzeum lépcsősorát képezik ki, onnan szavalják el a Nemzeti dalt. Ugyanezen tervek szerint szándékoznak április 4-ét és május 1-jét is ünnepelni. Áprilisban irodalmi és művészeti hetet rendeznek. (XVII. 3. 46/48.)
1948. február 17.
– A képviselő-testület határozatot hozott arról, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által előadott elképzelést, miszerint 10 ezer kötetes körzeti könyvtárat létesít Salgótarjánban, támogatja, a könyvtár elhelyezését a csendőriskolában, a gimnázium helyiségeiben oldja meg. Döntöttek arról, hogy a városi munkásbérház épület építésére újbóli 170 ezer forint kölcsönt vesz föl a város az eddigi 500 + 350 = 850 ezer forint mellé. Vizsgáló bizottságot állítottak fel, amelynek feladata a városi víz– és csatornarendszer, a vízművek építésével kapcsolatos panaszok, bejelentések kivizsgálása volt. A Salgótarjáni Szabadművelődési Tanácsnak elengedték a rendezvényei utáni 10%-os kártalanítási díjat. A képviselő-testület 5000 forint segélyt szavazott meg a salgótarjáni evangélikus egyház részére, „mert az egyház nagyon szegény. Papját sem képes fizetni, másrészt olyanok az épületeik, amelyek tatarozása tovább már nem odázható el.” (V. 182. 4.)
1948. február 22.
– A 42. percben botrányba fulladt az SBTC – Vasas bajnoki labdarúgó mérkőzés, mert a bíró ítéletei miatt a nézők berohantak a pályára. (NÚ 1948.02.29.)
1948. február 29.
– A nemzetközi nőnapi városi ünnepségét a Szociáldemokrata Párt országos kongresszusa miatt március 8. helyett ekkor tartották meg a Bányakaszinó nagytermében. (NÚ 1948.02.29.)
1948. február
– Megindult a helyreállítási munka a Magyar Vasötvözetgyárban. (Molnár 1974.)
– Megszűnt az Acélárugyár saját áramfejlesztése, és ezután a gyár vásárolta az áramot. (SKÜ 125 éve 171. p.)
1948. március 7.
– Felavatták Nógrád megye első úttörőcsapatát az acélárugyári iskolában, mely a 100. sz. Petőfi Sándor nevet kapta. Az ünnepség misével kezdődött, az avatáson pedig Molnár Jánosné („Edit pajtás”) országos úttörővezető mondott beszédet. (NÚ 1948.03.14.)
1948. március 14.
– A Salgótarjáni Bánya- és Kohómunkások Egyesített Dalköre Budapesten, a Zeneművészeti Főiskola nagytermében vendégszerepelt nagy sikerrel, melyet a rádió is közvetített. (NÚ 1948.03.28.)
1948. március 15.
– Az Acélárugyári Munkás Kultúr Szövetség Zilahy Lajos „Fatornyok” című színdarabját mutatta be nagy sikerrel. (NÚ 1948.03.28.)
1948. március 20-21.
– A déli plébánián Madarász István kassai püspök elnökletével a kerületi papság gyűlése volt, másnap pedig ő szentelte föl a déli plébánia új orgonáját. (Mf Hd. 549. p.)
1948. március 25.
– A képviselő-testület döntött a városi alkalmazottak számának újbóli megállapításáról a növekvő közigazgatási feladatok miatt. Jóváhagyták a Kioszk vendéglő és a vele kapcsolatos helyiségek bérleti szerződésének felbontását Ponyi Dezsővel (illetve feleségével, mert Ponyi hadifogságban volt). Az ingatlant 5 évre – 1953. március 31-ig – bérbe adták a Magyar Szabadságharcos Szövetség salgótarjáni szervezetének, mert az üzlet 1945 óta használaton kívül volt. A képviselő-testület a Kassai sort Vörös Hadsereg útja, a Losonci utcát pedig Malinovszkij utcának nevezte el. Zeisler György képviselő javaslatára a testület határozatban utasította a polgármestert, hogy Förster Kálmán volt polgármester nyugdíjának elvonása ügyében járjon el a Belügyminisztériumban. (Az ellen tiltakoztak, hogy Förster – jogszabály-szerűen – nyugdíjat kap. Már 1945-ben a testület megvonta a nyugdíját, de a Belügyminisztérium elfogadta Förster óvását.) Ezen kívül póthitelt szavaztak meg a polgári iskola háborús események következtében használhatatlanná vált csatornarendszerének javítására, mert „a tisztiorvos a jelenlegi helyzetben az iskola bezárására tett javaslatot”, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium viszont csak az esetben finanszírozza a javítást, ha a város 20 ezer forintot biztosít arra. (V. 182. 4.)
– Salgótarjánba látogatott Emile Roger, az észak-franciaországi bányászok szakszervezetének titkára, aki találkozott a város vezetőivel, majd a bányászok részére rendezett gyűlésen szólalt föl. (NÚ 1948.03.28.)
1948. március
– A két munkáspárt egyesítésének előkészítése céljából megalakult a Megyei Egység Bizottság. Tagjai a Magyar Kommunista Párt részéről Oczel János, Alics János, Hovanecz Béla, Kudela József, Balázs István, Toldi István, a Szociáldemokrata Párt részéről pedig Márkusz Lajos, Wéber Alajos, Kaszás István voltak. (XXXV. 1. 1/3.)
– A Minisztertanács március 25-én hozott határozata alapján államosították a 100 főnél több munkást foglalkoztató üzemeket, így a Budapest-Salgótarjáni Vasöntöde és Gépgyárat, a Hungária Villamossági Rt salgótarjáni üzemét és a Salgótarjáni Üveggyárat, melynek igazgatója 1945-től Jermendy (Wiesinger) Károly volt, az új igazgató pedig Brabecz József lett. (NÚ 1948.04.04.)
– Salgótarjánban megkezdte vendégszereplését Balogh László színtársulata, mely még nem mutatkozott itt be. Programjukban az operetten kívül szerepelt Márai Sándor „Kaland”, Felkai Ferenc „Pilátus” és Konsztantyin Szimonov „Az orosz kérdés” című színdarabja. (NÚ 1948.03.07.)
– Megjelent a Vándortűz című kiadvány a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság salgótarjáni csoportja kiadásában. (Praznovszky 1985.)
1948. március – április
– A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége salgótarjáni csoportja akciót indított a hazatérő hadifoglyok megsegítésére, melynek keretében a Tóth cukrászdában, a Bohurát-féle trafikban és a Petőfi könyvkereskedésben vásárolt minden totó-szelvény árából 15 fillért fordítottak erre. A vásárlók között kisorsoltak egy liter barackpálinkát, fél liter pálinkát, két liter bort, két db színházjegyet és tíz db futballmérkőzésre szóló jegyet. (NÚ 1948.04.11.)
1948. április 2-6.
– Salgótarjánban kultúrnapokat rendeztek a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium támogatásával, melynek keretében a Szépművészeti Múzeum anyagából kiállítást nyitottak a bányatársulati iskolában, diák- és munkásértekezletet tartottak az Apolló moziban. A Bánya-kaszinóban Bóka László, Barabás Tibor és Kassák Lajos írók részvételével irodalmi est volt, a Katolikus Körben pedagógus és értelmiségi értekezletet szerveztek. Az Acélárugyári Olvasókörben zeneestet rendeztek, és a Vígopera társulata két előadáson bemutatta Donizetti „Don Pasquale” című 3 felvonásos vígoperáját. (NÚ 1948.04.04., Csongrády 1985.)
1948. április 4.
– Salgóbányán ünnepélyes keretek között avattak föl 37 úttörőt, akiket a Nemzeti Segély uzsonnával vendégelt meg. (NÚ 1948.04.11.)
1948. április 12.
– Salgótarjánban megalakult a Szakszervezeti Megyebizottság, mely célként fogalmazta meg a szakszervezeti vezetők továbbképzését, oktatását, a versenybizottságok munkájának segítését és a megyei titkárságnak Salgótarjánba helyezését. (Vonsik 1985.)
1948. április 18.
– A vízválasztói erőműben ünnepélyes keretek között helyezték üzembe a kijavított 15 ezer lóerős turbógenerátort. (NÚ 1948.04.18.)
– A Magyar Szabadságharcos Szövetség salgótarjáni szervezete zászlóbontó közgyűlését tar-totta, melyen megjelent és beszédet mondott Szalvai Mihály vezérőrnagy. (NÚ 1948.04.25.)
1948. április 21.
– Az Acélárugyárban, a Budapest-Salgótarjáni Vasöntöde és Gépgyárban, a Salgótarjáni Üveggyárban és a Hungária Villamos Rt helyi üzemében megtörtént a két munkáspárt alapszervezeteinek egyesülése. (NÚ 1948.04.25.)
1948. április 27.
– A dolgozók iskolájának küldöttsége kérte, hogy ne legyen hittanóra, mivel az iskola tanrendjébe kötelező tárgynak nem vették föl azt. (Mf Hd. 552. p.)
1948. április
– Az Acélárugyár munkásigazgatóját, Mekis Józsefet, a Vasmunkás Szakszervezet XX. kongresszusán főtitkárrá választották. Az új igazgató Borka Attila lett, aki a budapesti Lampart Gyárban lakatos és hegesztő, majd a Magyar Kommunista Párt gyári párttitkára, és az üzemi bizottság elnöke volt. (NÚ 1945.04.25.)
1948. május 1.
– A Salgótarjánban megjelent Nógrádi Újság egyesült a Szociáldemokrata Párt Nógrádi Hírek című hetilapjával. Ettől fogva az újság neve Szabad Nógrád lett. (V. 183.a 15838/48.)
– A salgótarjáni Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom (SZIT) repülős szakosztálya, melynek 32 tagja volt, vitorlázó repülőgépet kapott. (SZN 1948.07.24.)
1948. május 8.
– Megkezdte foglalkozásait a Bányakaszinóban a Munkásakadémia, amely keretében hét héten keresztül az Magyar Dolgozók Pártja helyi vezetői tartottak előadásokat. (SZN 1948.05.08.)
1948. május 9.
– Salgótarjánban, az üveggyári kultúrházban került sor a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt városi egyesítő konferenciájára. Központi kiküldött Szirmai István volt. Az eseményen 118 kommunista és 28 szociáldemokrata párttag vett részt. (St. tört. 292. p.)
– Átadták a salgótarjáni bölcsődét, melyet a Népjóléti Minisztérium segítségével a város és a Nemzeti Segély alakított ki a Bem út 2. szám alatti, volt gimnáziumi altiszti lakásban. Az avatáson megjelent Gerőné Fazekas Erzsébet miniszteri tanácsos, dr. Hazay László főispán, dr. Kovács Jenő alispán és Kárász Győző a Nemzeti Segély főtitkára. (SZN 1948.05.15.)
– Felavatták a Szabadságharcos Szövetség rohammunkával helyreállított otthonát a Kioszk mellett. Megjelent az ünnepségen Münnich Ferenc altábornagy és Szalvai Mihály vezérőrnagy is. (SZN 1948.05.15.)
1948. május 17.
– Salgótarjánban tartották meg a megyei egyesítő pártkonferenciát a két munkáspárt 600 küldötte részvételével. A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségét Szőnyi Tibor, a Szociáldemokrata Párt központi vezetőségét Rónai Sándor képviselte. (Öröknaptár 1994.)
1948. május 18.
– Az acélárugyári általános iskola és a kereskedelmi iskola énekkara a Magyar Rádióban szerepelt Horváth László karnagy vezetésével. A 170 gyermek utaztatását és étkeztetését a Nemzeti Segély biztosította. (SZN 1948.05.22.)
1948. május 24. – június 3.
– A bányatelepi iskolában rendezték meg a város képzőművészeinek kiállítását Fayl Frigyes, Bóna Kovács Károly, Blanár Sándor, Kimpián Aladár, Polónyi József, Wéber Péterné és Lichner István műveiből. (SZN 1948.06.12.)
1948. május 25.
– A Magyar Dolgozók Pártja salgótarjáni városi választmánya ülésén megválasztották a végrehajtó bizottság 13 tagját (az egyesítő konferencia után ez volt az első ülés). (XXXV. 37. 1/3.)
1948. június 1.
– Megtartotta első ülését a Magyar Dolgozók Pártja Városi Bizottság Végrehajtó Bizottsága, melynek Toldi István maradt a titkára. Elosztották a reszortokat, és fő tennivalóként az iskolák államosítása érdekében végzett agitációt határozták meg. (XXXV. 37. 1/5.)
1948. június 6-13.
– A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság salgótarjáni szervezete magyar-szovjet barátsági hetet rendezett, melyet Veres Péter, a Nemzeti Paraszt Párt elnöke nyitott meg. (SZN 1948.06.12.)
1948. június 9.
– A városi képviselő-testület a felekezeti iskolák államosításának alkalmából rendkívüli ülést tartott. Véghatározatban szögezték le, „hogy Salgótarján megyei város osztatlan közönsége nevében a leghatározottabban kéri a felekezeti iskolák azonnali államosítását”, mert „tarthatatlan, hogy a reakció utolsó és legerősebb állása az egyház palástja mögött van.” (V. 182. 4.)
1948. június 11.
– A Nemzeti Bizottság – a Megyei Nemzeti Bizottság utasítására – Mindszenty Józsefhez írt levélben tiltakozott az „egyházi reakció” ellen. Mint írták, „… Hercegprímás úr körlevelei, melyek a demokratikus magyar államrendszer, s a nép békéje megzavarását eredményezték, okozója a pócspetri rendőrgyilkosságnak is”. (XVII. 3. 255/48.)
1948. június 15.
– Blanár Sándor polgármester felkereste a ferences rendház főnökét és figyelmeztette, hogy az iskolák államosítása ügyében tartózkodjanak tüntetéstől vagy erőszakos megmozdulástól. (Mf Hd. 565. p.)
1948. június 17.
– A rendőrkapitány egy detektív kíséretében kereste föl a ferences rendház főnökét és óvta az esetleges lázadás szervezésétől az egyházi iskolák államosítása kapcsán. (Mf Hd. 565. p.)
1948. június 19.
– Képviselő-testületi ülésen megválasztották a Városi Vízművek igazgató– és felügyelő bizottságát. (Az igazgatóság tagja lett Császár Pál, Jónás Lajos, Aczél Béla, Zeisler György és Bozó György.) Döntöttek arról, hogy az egykori Winter-udvar telkén felépített munkásbérház szomszédságában újabb, 24 lakásos bérházat építenek a lakáshiány enyhítésére. Ennek költsége 1,2 millió forint, amelyből a Gazdasági Főtanács leirata szerint a városnak 25%-ot kell saját erőből biztosítani, míg 900 ezer forintot 25 évre 3%-os kamatra ad az állam. A testület megszavazta, hogy a május 9-én átadott bölcsőde működési kiadásainak 35 %-át a város vállalja magára, évről-évre meghatározva ennek konkrét összegét. A zsinagóga helyreállításához 30 ezer forint építési segélyt szavazott meg a testület, mert az előző évi, 50 ezer forintos támogatást a költségvetést felülvizsgáló miniszterközi bizottság, és a Belügyminisztérium 20 ezer forintra csökkentette. (V. 182. 4.)
1948. június
– A Salgótarjáni Polgári Iskolában befejeződött az utolsó tanév. (SZN 1948.06.19.)
1948. július 1.
– A jó termés következtében Salgótarjánban is megszüntették a „kukoricanapokat”, és a kukorica feliratú jegyszelvényre is adtak ki az eddigi havi 4,5 kg helyett 6 kg kenyeret. (SZN 1948.07.01.)
1948. július 3.
– Megnyílt a bányai strand, miután sikerült 2 km-es vezeték lefektetésével a vízellátását biztosítani. (SZN 1948.07.01.)
1948. július 8.
– Az Acélárugyár igazgatója levélben közölte a ferencesekkel, hogy a gyárnak nem áll módjában továbbra is levonni a munkások fizetéséből az önként megajánlott egyházadót. Azonban már korábban megszervezték a rendház tagjai az ún. „utcaapostolokat”, akiknél havonta be lehetett fizetni azt. (Mf Hd. 563. p.)
1948. július 11.
– Salgótarjánba látogatott Tildy Zoltán köztársasági elnök a református egyházközség harangszentelésére Mihályfi Ernő miniszter és Szkladán Ágoston főispán kíséretében. A harangot a kormány adományozta a háborúban elvitt helyett. A felszentelés utáni istentiszteletet Győry Elemér dunántúli református püspök tartotta. (SZN 1948.07.17.)
1948. július 18-25.
– A Bányavidéki Dolgozók Kulturális Szövetsége Salgótarjánban, a Bányakaszinóban „Az új magyar képzőművészet” címmel kiállítást rendezett, melyen Rippl-Rónai József, Kmetty János, Derkovits Gyula, Szőnyi István képeit, Koffán Károly grafikáit, Dési Huber István szénrajzait, Stróbl Alajos és Farkas Aladár néhány szobrát mutatták be. (SZN 1948.07.24.)
1948. július 23.
– A Magyar Dolgozók Pártja Megyei Bizottsága Salgótarjánban tartott ülésén Oczel János megyei titkár előterjesztése alapján Kerekes Sándor kőművesmestert, Aczél Béla építőmestert frakciózásért, Kun Barnabás városi főjegyzőt múltbeli magatartásáért kizárták a pártból. (SZN 1948.07.24.)
1948. július
– A Budapest-Salgótarjáni Vasöntöde és Gépgyárban elkészítették az új asztali tűzhely mintadarabjait, melyek a korábbiaknál kisebb méretűek és a Centenárium nevet kapták. (SZN 1948.08.05.)
1948. augusztus 1.
– Az Országos Tervhivatal az öthónapos munkaterv keretében 250 ezer forintot irányzott elő Salgótarján vízellátásának megoldására, új kutak fúrására. (SZN 1948.08.05.)
1948. augusztus 14.
– A háborús károk helyreállítását és az államosítást követően első alkalommal került sor ferroszilícium csapolására a Vasötvözetgyárban, melynek új neve Magyar Vasötvözetgyár Nemzeti Vállalat, és 150 munkást foglalkoztat. (SZN 1948.08.19.)
1948. augusztus 20.
– Salgótarjánban vájáravató ünnepséget tartottak, melyen jelen volt Sándor Pál a Magyar Állami Szénbányák Rt munkásigazgatója. (SZN 1948.08.26.)
1948. augusztus
– A Magyar Vöröskereszt salgótarjáni szervezete a „Dolgozók az iskoláért” mozgalom keretében téglajegyeket kezdett árusítani 1 forintos áron, és az ebből eredő bevételt az iskolák felújítására fordították. (SZN 1948.08.19.)
– A Magyar Dolgozók Pártja Városi Bizottságát elmarasztalta a pártközpont, mert nem volt eléggé aktív az agitáció a városban a liszt-áremelés megmagyarázásában, és a Kossuth Akadémiára való jelentkezésben. (XXXV. 37. 1/5.)
1948. szeptember 3.
– A Salgótarjáni Üveggyár szakszervezeti bizottsága leváltotta az üzemi bizottságot, mert el-hanyagolták munkájukat, nem törődtek az üzemmel, ennek következtében visszaesett a termelés. Feladatait 3 tagú intéző bizottság vette át. (SZN 1948.09.09.)
1948. szeptember 11-19.
– Salgótarjánban a megyei kultúrnapok keretében nagygyűlésen emlékeztek meg a honvédség 100 éves fennállásáról. A városháza tanácstermében Bóna Kovács Károly és Fayl Frigyes műveiből nyílt kiállítás, valamint az amatőr színjátszó csoportok mutatták be műsorukat. (SZN 1948.09.16.)
1948. szeptember 18.
– Megnyílt a forgalom előtt a Karancs utcai híd, melyet a 3 éves terv keretében állítottak helyre és Nógrád megyében ez volt a 40. újjáépített híd. Ünnepélyes keretek között Szkladán Ágoston főispán adta át. (SZN 1948.09.23.)
1948. szeptember 23.
– A városban megszűnt a kenyér és a liszt jegyre történő árusítása és megállapított áron, szabadon vásárolható lett. (SZN 1948.09.23.)
1948. szeptember
– A város cserkészcsapatai egyesültek a Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom (SZIT) szervezeteivel. (SZN 1948.09.09.)
1948. október 1.
– A Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt-t az iparügyi miniszter nemzeti vállalattá minősítette, és Bozó Györgyöt nevezte ki igazgatónak. (SZN 1948.10.01.)
1948. október 10.
– „A salgótarjáni maradék zsidóság a deportálásban és munkaszolgálatban elpusztult mártírjai emlékére a zsidó temetőben emlékművet állított”, melyet a Salgótarjáni Izraelita Hitközség avatott fel Szkladán Ágoston főispán jelenlétében. Beszédet Jungreisz Sándor főrabbi mondott. (V. 432. 2144/1948., SZN 1948.10.14.)
– Baksa Sándort a salgótarjáni református egyházközség lelkészségébe beiktatták. (Mf Hd. 577. p.)
1948. október 11-12.
– A Magyar Országos Szövetkezeti Központ salgótarjáni kirendeltsége árubemutatót rendezett a körzetéhez tartozó szövetkezetek vezetői részére. (SZN 1948.10.14.)
1948. október 17.
– A Magyar Szabadságharcos Szövetség salgótarjáni szervezete motoros versenyt rendezett, mely a Szabadság térről indult és Kazár – Kisterenye – Homokterenye – Vízválasztó útvonalon, 52 km után a 18 induló közül 15 oda érkezett meg. (SZN 1948.10.21.)
1948. október 29.
– A képviselő-testület elfogadta a háztartási alap 1949. évi költségvetését, mely 4 824 575 forint szükséglettel és 1 945 415 forint hiánnyal számolt. Ebben benne van a beruházásra szánt 1 396 414 forint. A hiány fedezetére államsegély biztosítását kérték, mivel ennek okai: az államosított iparvállalatoknak megszűnt az adófizetési kötelezettségük, illetve a város intenzíven kapcsolódott be a 3 éves tervbe beruházások tervezésével. (V. 182. 4.)
1948. október 31.
– Az Apolló moziban nagygyűlést tartottak a Komszomol megalakulása 30. évfordulóján, és az Ipartestületben kiállítást nyitottak az iparostanoncok munkáiból. A Magyar Szabadságharcos Szövetség salgótarjáni szervezete motoros és kerékpáros, edzés jellegű, háztömb körüli bemutató versenyt rendezett. (SZN 1948.11.04.)
1948. október
– A Magyar Dolgozók Pártja Városi Bizottságának titkára, Toldi István lemondott funkciójáról, helyette Papp Gyulát bízták meg. (XXXV. 37. 1/5.)
1948. november 2.
– A Magyar Dolgozók Pártja acélárugyári szervezete taggyűlésén megjelent Marosán György országos főtitkárhelyettes, Szőnyi Tibor országos szervezési osztályvezető és Oczel János megyei titkár. Ismertették a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága által kiküldött felülvizsgáló bizottság javaslatát, mely szerint a pártból kizárták többek között Kiss István acélárugyári párttitkárt, Kiss Lajos üzemi bizottsági elnököt, Hábel Józsefet a Megyei Rendező Gárda parancsnokát és több üzemi párttitkárt, mert gazdasági visszaéléseket követ-tek el, félrevezették a vizsgáló bizottságot, és eltitkolták politikai múltjukat. A nagyüzemi párttitkár kinevezési jogát a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége magának tartotta fenn. (XXXV. 37. 1/5., SZN 1948.11.04.)
1948. november 14.
– Olimpiai napot rendeztek a városban, melynek keretében az olimpián részt vett tornászok, vívók, birkózók és ökölvívók tartottak bemutatókat kultúrműsorral egybekötve. (SZN 1948.11.18.)
1948. november
– Az Országos Tervhivatal kezdeményezésére elkészült Salgóbánya és Zagyvaróna összeköttetésére szolgáló kötélpálya terve, mely a fogaskerekű megszüntetésére is tartalmazott javaslatot. (SZN 1948.11.25.)
– A salgótarjáni kereskedelmi iskolában – vidéki viszonylatban az elsők között – „diákklubot” alakítottak ki, ahol a diákok szabad idejükben összejöhetnek és könyvtár, rádió áll rendelkezésükre. (SZN 1948.11.25.)
1948. december 1.
– A város diákságát Mindszenty és egyház ellenes tüntetésre vezényelték ki. Küldöttségüket nem fogadta a ferences rendház főnöke, de délután egy másik küldöttség bocsánatot kért a délelőtti eseményekért. (Mf Hd. 582-583. p.)
1948. december 5.
– A Bányakaszinóban a pártfunkcionáriusok gyűlésének előadója Kádár János belügyminiszter volt. (SZN 1948.12.09.)
1948. december 17.
– A vízválasztói kisvillamos az ittas vezető hibájából kisiklott, melynek három halott és néhány sebesült lett a következménye. (Mf Hd. 593. p.)
1948. december 27.
– A Hungária Villamossági Rt felmondta a várossal kötött kedvezményes áramszolgáltatási díjakra vonatkozó szerződést. (V. 182. 5.)
– Elhunyt Bátki József festő– és szobrászművész, Zagyvaróna szülöttje. Főleg oltárképeket, üvegablakokat, domborműveket készített. (Öröknaptár 1994.)
1948. december
– A Szabad Nógrádban követelték, hogy a Zagyva-rakodón történt gyilkosság elkövetőjét és felbujtóját, akiket a statáriális bíróság halálra ítélt, hozzák Salgótarjánba, és itt nyilvánosan végezzék ki őket, elrettentésül, mivel a salgótarjáni iparmedencében nagyarányú a bűnözés. (A köztársasági elnök életfogytiglani börtönre változtatta az ítéletet.) (SZN 1948.12.09.)
1948 folyamán
– Leánykollégium alakult a városban. (V. 182. 5.)
– Salgótarjánban 1948-ban 1153 fő volt munka nélkül. Ebből: szakmunkás 126, betanított és segédmunkás 409, nő 458, szellemi 142 és tanonc 18 fő volt. (V. 183.a 20456/48.)
– Az Acélárugyár Balatonszabadi-Sóstón egy leromlott épület felújításával létrehozta az első munkásüdülőt, melyet a későbbiekben bővítettek. (SKÜ 125 éve 208. p.)