1956

1955. január 1.
– A Nyomdaipari Vállalat felügyeletét a Megyei Tanács átadta a Városi Tanácsnak, ennek nyomán neve Salgótarjáni Nyomdaipari Vállalatra változott. (XXIII. 527. 1955.01.13.)
– Összevonták a Salgótarjáni Finommechanikai Javító Vállalatot, a Salgótarjáni Vastömegcikk-ipari Vállalatot és a Salgótarjáni Vegyesipari Javító (Dekorációs) Vállalatot Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat néven a Minisztertanács határozata alapján. (XXIII. 531. 14-25-1/1954.)
– Minisztériumi utasításra az Acélárugyárnak át kellett adni az ország legjobb minőségű hegesztőpálcát gyártó üzemét a Csepel Vas- és Fémműveknek. (SKÜ 125 éve 56. p.)
1955. január 4.
– Rendkívüli tanácsülésen tárgyalták a Városépítő és Tervező Vállalat által elkészített városfejlesztési tervet. Az elképzelés a város területét ún. 5 szomszédsági egységre tagolta: 1. Luby-telep, illetve az Acélárugyártól északra eső terület, 2. a város nyugati része az Újteleptől a nagyállomásig. 3. városközpont. 4. a déli rész, az Üveggyár környéke. 5. Baglyasalja. A terv a lakásépítésnél a szabad területek beépítését szorgalmazta (pl. vásártér, Megyei Tanács mögötti terület). A tanácsülés az előterjesztést nem fogadta el, mert nem támasztották alá gaz-dasági számításokkal. (St. tört. 354. p.)
1955. január 13.
– A Nógrád Megyei Malomipari Egyesüléstől a Városi Tanács átvette a Vörös Hadsereg út 58. szám alatti malmot. (XXIII. 527. 1955.01.13.)
1956. január 16.
– Megkezdődött a tanítás a zeneiskolában, melyet a Városi Kultúrotthon három helyiségében helyeztek el. 6 kinevezett, 3 óraadó tanár és 258 beiratkozott növendék kezdte meg a munkát. (XXIII. 527. 1961.05.03.)
1956. március 21.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága bizottságot hozott létre a város szobrokkal való ellátása érdekében. (XXIII. 527. 1956.07.11.)
1956. április 19.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott, hogy a városi múzeumot a Jankovich-kúriában kell kialakítani, azonban a lakókat nem tudták elhelyezni onnan a lakáshiány miatt. (XXIII. 527. 1956.07.11.)
1956. május 20.
– Az Acélárugyár Kultúrotthonában tartotta az Magyar Dolgozók Pártja a városi pártértekezletet 179 szavazati joggal rendelkező küldött jelenlétében, melynek feladata a két-éves tevékenység értékelése, valamint a városi pártbizottság és a Revíziós Bizottság megválasztása volt. (XXXV. 37. 1/2.)
1956. június 10.
– A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Megyei Bizottsága ifjúsági seregszemlét tartott Salgótarjánban. (XXIII. 527. 1956.06.27.)
1956. június 24.
– A Rákóczi Úti Általános Iskola fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte, mely alkalomból a Városi Tanács márvány emléktáblát ajándékozott az iskolának. (XXIII. 527. 1956.06.27.)
1956. július 5.
– A Városi Kultúrotthonban a MÁV szakszervezeti együttes dal– és nótaestet tartott Kövér Ferenc dalszerző 25 éves szerzői jubileuma alkalmából, melyen közreműködött László Imre népdalénekes, Nemes Rózsa énekesnő, Kisangyal Ernő zongoraművész és Botos András népi zenekara. (SZN 1956.0704.)
1956. július 15.
– Az SBTC nemzetközi labdarúgó mérkőzést játszott a romániai Petrozsényi Bányász csapatával, melyet a vendégek 3:0-ra megnyertek. (SZN 1956.07.18.)
1956. július 21.
– Újra megnyitották a Kioszk sörkertjét, ahol az első napon Mindszenti István énekművész szórakoztatta a közönséget, később a Salgótarjáni Üveggyár tánczenekara játszott esténként. (SZN 1956.07.25.)
1956. július 29. – augusztus 12.
– Magyarországon tanuló koreai diákok 160 főnyi csoportja nyaralt Salgótarjánban, szállásuk a fiúkollégiumban volt. (SZN 1956.08.01.)
1956. július
– A Salgótarjáni Bányász Torna Club (SBTC) kezelésében lévő strand belépőjegy árait sokallták a város lakosai. A kérdés a sajtóban és a Városi Tanács végrehajtó bizottságában is terítékre került. (SZN 1956.07.07.)
1956. augusztus 1.
– Megnyílt az Állami Áruház, mely alkalomból avató beszédet Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes mondott. Ide költözött be a volt Szivárvány Áruház a Szabadság-térről. A Szabad Nógrádban Palóc Dudás aláírással vers jelent meg, mely elkészültének (5 évig épült) lassúságát figurázta ki: „… Bár ünnep az ünnep, / büszkeség és öröm tölti el szívünket, / amikor felnézünk az új áruházra: / mégiscsak elkészült, nem vártunk hiába! / De valljuk be nyíltan: bizony lassan haladt / itt az építkezés nem egyszer elakadt. / Számos határidőt semmibe se néztek, / szaladtak a hetek, hónapok és évek, / okot adtak ezzel ilyen megjegyzésre: / „olyan lassan készül, mint a Luca széke.” (SZN 1956.08.01., 1956.08.08., XXIII. 527. 1956.08.09.)
1956. augusztus 3.
– Salgótarjánban nagyaktívát tartottak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége július 18-21. ülésének határozatával kapcsolatban felmerült kérdésekről és feladatokról, melyen jelen volt Vég Béla a Központi Vezetőség titkára. (SZN 1956.08.04.)
1956. augusztus 12.
– A Petőfi téren nagygyűlés volt, melynek központi témája a Központi Vezetőség júliusi ülésé-nek határozatai. A szónok Kádár János a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége titkára volt. (SZN 1956.08.15.)
1956. augusztus 25.
– Az Acélárugyárban műszaki konferenciát tartottak fiatal mérnökök és technikusok részvételével, amelyre 100 fiatal műszaki érkezett az ország nagyvállalataitól. A fő téma az üzemtervezés, illetve a fiatal és idősebb szakemberek együttműködése volt. (SZN 1956.08.29.)
1956. szeptember 4.
– Újra megkezdte működését a Salgótarján– Baglyasaljai Munkás Képzőművészeti Szabadiskola és Képzőművész Kör rajz, festő és szobrász szakon. (SZN 1956.08.29.)
1956. szeptember 5.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott, hogy a Béke-telepi iskola építésében legalább 10 óra társadalmi munkát végzők elismerésére emlékérmet bocsát ki, melynek közepén az épülő iskola homlokzati rajza van, körülötte „Béke-telepi iskola építéséért” felirat szerepel. Ugyanakkor utcanevek változtatásáról is döntöttek. Többek között a Rokkant-telepen épülő új út neve Hunyadi János körút, a Szabadság (volt Ferenc)-telepen lévő új telep neve Szalvai Mihály-telep, a Somoskőújfalu felé vezető út melletti építkezések nyomán kialakult új utca neve Ybl Miklós utca, a Kiskuczor dűlőben lévő új település neve Zrínyi Miklós-telep lett. (XXIII. 527. 1956.09.05.)
1956. szeptember 21-24.
– Salgótarjánban vendégszerepelt az Alföldi Nagycirkusz. (SZN 1956.09.15.)
1956. szeptember 24.
– Minisztériumi rendeletre a 33. számú Autóközlekedési Vállalat (AKÖV) több Salgótarjánból induló járatot ideiglenesen szüneteltetett, illetve leállította a Zagyvaróna – Baglyasalja közötti helyi járat két autóbuszát is üzemanyaghiány miatt. (SZN 1956.09.26.)
1956. szeptember 25.
– Az Iparművészeti Tanács „Üvegforma tervpályázatán” Mánczos József és Takács Géza munkái közül tizet díjaztak, illetve felkérték őket, hogy némi módosítással tegyék alkalmassá az export igényeire. (SZN 1956.09.29.)
1956. szeptember 26.
– A megye képzőművészei Salgótarjánban tartottak megbeszélést, melyen döntöttek arról, hogy a IV. Képzőművészeti Kiállításukat október 21-től rendezik meg. (SZN 1956.09.29.)
1956. szeptember
– Elkészült a Megyei Tanács épületén a kétemeletnyi magas, 10 méter hosszú dombormű, melynek alakjai a munkás, paraszt és értelmiségi összefogást szimbolizálják. (SZN 1956.10.17.)
– Az Acélárugyárban a huzalmű egy hétig nem dolgozott alapanyag-hiány miatt. (SKÜ 125 éve 115. p.)
1956. október 6.
– Kovács János, a Szabad Nógrád újságírója szabadságot kért, és felment Budapestre Rajk Lászlóék újratemetésére. Végighallgatva a szertartást még Budapesten írt egy cikket. Ezt a Szabad Nógrád szerkesztősége elfogadta, de később közölték a szerzővel, hogy cikke nem nyomtatható ki. A temetésről csak napokkal később írt az újság. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. október 23.
– Salgótarjánban a rádióból értesültek a budapesti tüntetésről. A Magyar Dolgozók Pártja Megyei Pártbizottsága utasítására megalakították az Acélárugyár és az Üveggyár fegyveres gyári őrségét. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. október 24.
– A Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság az egész megye területére riadókészültséget rendelt el, és 40 fővel megerősítették a rendőrség állományát. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. október 26.
– Megalakult a Nógrád Megyei Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács Hajdú József, a Magyar Dolgozók Pártja megyei első titkára elnökletével. Felhívást tettek közzé a rend és nyugalom megőrzése érdekében, valamint belső őrségek szervezésére. (SZN 1956.10.28.)
– Megjelent a Szabad Nógrád külön kiadása, melyben közölték Kádár János és Nagy Imre október 25-i rádióbeszédének szövegét. (SZN 1956.10.26.)
1956. október 27.
– Az Acélárugyár hideghengerművéből kiindulva kimondták az általános sztrájkot, majd az acélárugyári dolgozók a város déli részén lévő üzemekhez vonulva csatlakozásra szólították föl az ottani munkásokat. Visszafordulva ledöntötték a szovjet emlékművet, majd a tüntetők egy része a Megyei Rendőrkapitányság épülete előtt a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását követelte. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. október 28.
– Jakab Sándor a Magyar Dolgozók Pártja megyei másodtitkára éjjel Fülekre ment, s miután telefonon tárgyalt Antonín Novotny-val, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárával, reggel géppisztolyokkal és az Új Szó (a Szlovák Kommunista Párt magyar nyelvű lapja) példányaival tért vissza, melyben ellenforradalmi puccskísérletnek minősítették a magyarországi eseményeket. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. október 29.
– Hajdú József az Magyar Dolgozók Pártja megyei első titkára a feloszlatott Államvédelmi Hatóság (ÁVH) helyi parancsnokával, Rácz Károly őrnaggyal és néhány tiszttel a kora hajnali órákban Csehszlovákiába távozott. (Á. Varga – Dupák 1996.)
– Megválasztották az üzemekben és az intézményekben a munkástanácsokat, illetve a nemzeti bizottsági választásokra küldötteiket. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. október 30.
– A Nógrád Megyei Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács, Hajdú József távozása után, lemondott, és megalakult a Nógrád Megyei Nemzeti Bizottság, mely 11 fős elnökséget választott. (Á. Varga – Dupák 1996.)
– Az üzemi nagygyűléseken és munkástanácsi üléseken a dolgozók az üzemek vezetésének személyi változásairól döntöttek. (Á. Varga – Dupák 1996.)
– A Szabad Nógrád „Nógrád megye dolgozóinak lapja”-ként jelent meg az eddigi „Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács lapja” helyett. A felelős kiadó Hajdú József helyett Jakab Sándor lett. (SZN 1956.10.30.)
1956. október 31.
– A Nógrád Megyei Nemzeti Bizottság megbízásából Sartoris Kálmán, a szénbányászat irányításáért felelős személy, utasítást adott ki, melyben a sztrájk határidejét a szovjet csapatok Magyarországról való kivonulásáig jelölte meg, de az élet fenntartásához szükséges szénmennyiség termelését is üzemenként meghatározta. (Nógrád Népe 1956.11.01.)
– A Szabad Nógrád helyett megjelent a Nógrád Népe 1. évfolyam 1. száma „A Nógrád megyei Forradalmi Nemzeti Bizottság lapja” megjelöléssel és a Kossuth-címerrel. Felelős kiadó Mlinárik István lett. Az első szám közölte Nagy Imre és Tildy Zoltán rádióbeszédét. (Nógrád Népe 1956.10.31.)
1956. október vége
– Az Acélárugyárban megszerveződött a gyári nemzetőri fegyveres csoport Hadady Rudolf és Hargitai Lajos vezetésével. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. november 1.
– A Nógrád Népében rövid közlemény jelent meg, melyben a Magyar Dolgozók Pártja Megyei Pártbizottsága vállalta a felelősséget a döntésért, mely nyomán behozták Csehszlovákiából az Új Szót. (Nógrád Népe 1956.11.01.)
– Megjelent a Független Kisgazdapárt szervezéséről szóló felhívás, mely a salgótarjáni szervezet székhelyét a katolikus templommal szembeni Tobola-házban jelölte meg, vezetője pedig dr. Majzik Béla kórházi orvos volt. A felhívást dr. Garamvölgyi Antal megyei ügyvezető elnök, a Megyei Nemzeti Bizottság tagja írta alá. (Nógrád Népe 1956.11.01.)
– Salgótarjánba érkezett a Honvédelmi Minisztérium megbízásából Árvai Mihály alezredes, hogy átvegye a fegyveres erők katonai irányítását, valamint a rétsági páncélos egység 16 fős csoportja járőrszolgálat teljesítése céljából. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. november 2.
– Megalakult a Salgótarján Városi Nemzeti Bizottmány a városi üzemek és intézmények munkástanácsainak mintegy száz küldöttje jelenlétében. Az intéző bizottság elnöke dr. Németh György lett. (Á. Varga – Dupák 1996.)
– A Nógrádi Szénbányászati Tröszt munkástanácsa bejelentette, hogy Nógrád Megyei Szénbányák Igazgatósága néven működik tovább, és a szovjet csapatok kivonásáig fenntartják a részleges sztrájkot. (Á. Varga – Dupák 1996.)
– A salgótarjáni iparvidék munkástanácsainak küldöttei úgy döntöttek, hogy a sztrájkjog fenntartása mellett november 5-én az üzemek felveszik a munkát. (Á. Varga – Dupák 1996.)
– A Nógrád Népe közzétette az Szociáldemokrata Párt felhívását az újjászervezésre, melyet 9 tagú intézőbizottság irányított Krayer Ferenc elnökletével. (Nógrád Népe 1956.11.02.)
1956. november 3.
– Megszólalt a Szabad Salgótarján Rádiója 13.30-kor a volt Államvédelmi Hatóság (ÁVH) épületéből. Naponta nyolcszor, kétóránként sugárzott adást. (Nógrád Népe 1956.11.04.)
– A Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzeme (MÁVAUT) megindította a bányászjáratokat, de a polgári személyszállítás továbbra is szünetelt. (Á. Varga – Dupák 1996.)
– A Salgótarjáni Városi Nemzeti Bizottmány ülésén leváltották dr. Németh Györgyöt, és elnöknek Zavilla Viktort választották. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. november 5.
– Megalakult a Nógrád Megyei Ideiglenes Munkás-Paraszt Forradalmi Tanács Elnöksége Mrázik János, a nagybátonyi Katalin-bányaüzem aknásza vezetésével. Feladatként a rend helyreállítását, a munka megindítását határozták meg. (Új Úton 1956.11.08.)
– A Magyar Dolgozók Pártja Nógrád Megyei Bizottsága nevében felhívás jelent meg a Kádár-kormány támogatására. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. november 6.
– A Nógrád Megyei Ideiglenes Munkás-Paraszt Forradalmi Tanács fegyveres csoportja hajnalban elfoglalta a Megyei Tanács épületét, és az ott tartózkodó nemzeti bizottsági tagokat távozásra szólította föl. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. november 7.
– Salgótarjánba érkeztek a Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzeme (MÁVAUT) személyszállító gépkocsijai, miután dolgozóik felvették a munkát. (Új Úton 1956.11.08.)
1956. november 8.
– Megjelent az Új Úton című lap „Nógrád megye dolgozóinak lapja”-ként a Kossuth címerrel. A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei szervezete és az Ideiglenes Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottság lapja közli a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programját és a Magyar Szocialista Munkáspárt felhívását. (Új Úton 1956.11.08.)
– Megkezdődött a tanítás az általános iskolákban, és a város bölcsődéi is fogadták a gyermekeket. (Új Úton 1956.11.08.)
– Salgótarjánba érkezett Bács-Kiskun Megye Munkás-Paraszt Forradalmi Bizottságának négy küldöttje, és a lakosság számára fontos közszükségleti cikkek cseréjéről tárgyalt a Nógrád Megyei Ideiglenes Munkás-Paraszt Forradalmi Tanáccsal. A tárgyaláson részt vettek a Zagyvapálfalvai Üveggyár, az Acélárugyár, a Bányatröszt és a Magyar Államvasutak (MÁV) képviselői is. Megállapodtak, hogy 200 tonna szénért, 6 vagon táblaüvegért és 6 vagon tűzhelyért cserébe zsírt és kukoricát küldenek a salgótarjáni iparmedencének. (Új Úton 1956.11.10.)
– Az Acélárugyár Munkástanácsa az anyag- és energiaellátás problémái miatt november 12-re halasztotta a munka teljes felvételét. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. november 8-9.
– Kádár János Budapestre érkezése után elsőként a nógrádi küldöttséget fogadta, melyet Mrázik János vezetett, tagjai között pedig jelen voltak a Nemzeti Bizottság és a Munkás-Paraszt Forradalmi Tanács képviselői is. Kádár a Nógrád Megyei Ideiglenes Munkás-Paraszt Forradalmi Tanácsot fogadta el legális hatalmi szervként. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. november 10.
– A salgótarjáni rádió Mikszáth Rádió néven jelentkezett reggel 8-tól este 8-ig minden páros órában. (Új Úton 1956.11.13.)
1956. november 11.
– Szovjet páncélosok érkeztek Salgótarjánba. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. november 12.
– A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága a város nehéz lakáshelyzetére tekintettel, átadta a Városi Tanácsnak a volt Magyar Dolgozók Pártja Salgótarjáni Járási Pártbizottság és Városi Pártbizottság székházát, a Megyei Pártbizottság által fenntartott három hónapos pártiskola és a Szabad Nógrád szerkesztőségének, kiadóhivatalának épületét. A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei, járási, városi és ifjúsági szervezete a régi megyei pártbizottság épületében működött tovább. (XXIII. 528. 8-53/1956. eln.)
– Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt Salgótarján Városi Intéző Bizottsága 7 taggal, melynek elnöke Andó István volt. (XXXV. 51. 3/10.)
– A szovjet páncélosok elhagyták Salgótarjánt. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. november 13.
– A munkástanácsok és a Nógrád Megyei Nemzeti Bizottság tárgyalásokat kezdett az Ideiglenes Forradalmi Munkás-Paraszt Tanács képviselőivel. A tárgyalások eredménytelenek voltak, csak abban egyeztek meg, hogy a Megyei Tanács épületében közös őrséget adnak. Az esti órákban az acélárugyári fegyveres őrség tagjai a megállapodás értelmében megjelentek a Megyei Tanács épületében, azonban az ott tartózkodó karhatalmisták nem tudtak róla, és elvonultak. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. november 14.
– Szovjet csapatok érkeztek Salgótarjánba Salupin alezredes parancsnoksága alatt. Az Acél-árugyár Munkástanácsa felhívást intézett a város lakosságához, hogy kerüljék az összetűzést a szovjet csapatokkal. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. november 15.
– Megjelent a szovjet csapatok parancsnokának 1. számú parancsa, melyben 7-19 óra közötti időben engedélyezte a lakosság mozgását, betiltott minden csoportosulást, tüntetést, az üzletek nyitva tartását 8-17 óra közötti időben szabta meg. (Új Úton 1956.11.17.)
– Az Acélárugyár őrsége a szovjet csapatok előtt Dr. Magos Béla, az Acélárugyár Munkástanácsa elnöke jelenlétében letette a fegyvert. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. november 17.
– Megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága, mely támogatásáról biztosította a Kádár-kormányt. (Nógrádi Népújság 1956.11.22.)
1956. november 21.
– A Megyei Tanács nagytermében megalakult a Megyei Munkástanács, elnökké Szabó Ervint (Bányai Szolgáltató Vállalat, Nagybátony), elnökhelyettessé Steigerwald Ottó (Acélárugyár) választották. (Nógrádi Népújság 1956.11.27.)
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága és a Városi Nemzeti Bizottság együttes ülésén visszahívták Galajda János végrehajtó bizottsági elnököt, és helyére Zavilla Viktort választották. (XXIII. 527. 1956.11.21.)
1956. november 22.
– Megjelent a Nógrádi Népújság I. évfolyam 1. száma „Nógrád megye dolgozóinak lapja”-ként. Közölte az Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának közleményét a megalakulásról. (NNú 1956.11.22.)
1956. november 23.
– Megalakult a tartalékos tiszti– és tiszthelyettesi egység, melynek feladata a rendőrséggel együttműködve a rend biztosítása, a fegyverek begyűjtése, a szállítás és közbiztonság biztosítása. (NNú 1956.11.27.)
– A Nógrád Megyei Munkástanács ülésén 10 pontba foglalták követelésüket. Többek között a tiszti század megtisztítása, a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága kibővítése paraszt és munkás küldöttekkel, a szólásszabadság biztosítása szerepelt benne. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. november 30.
– A Nógrád Megyei Munkástanács nagygyűlésen fogalmazta meg 8 pontos követelését, miután hír érkezett arról, hogy a Bányatröszt Központi Munkástanácsa intéző bizottsági ülését a karhatalmisták feloszlatták. Ez után a munkástanácsok gyűlését is felszólította a feloszlásra a rendőrség. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. november vége
– A Salgótarjáni Tűzhelygyárba látogató Jakab Sándort és Andó Istvánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Intéző Bizottsága tagjait a dolgozók tettleg akarták bántalmazni. Ezt a munkástanács vezetőinek fellépése akadályozta meg. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. december 1.
– A Városi Tanács végrehajtó bizottsága november 21-i ülésén december 1-ével határozatilag visszaadta a kisiparosok és szervezeteik használatába a volt ipartestületi székházat, melyben a Városi Kultúrház volt. Kimondták ugyanakkor, hogy kulturális szervek részére esetenként rendelkezésre bocsátják kulturális célokra. (XXIII. 527. 1956.11.21.)
– A Nógrád Megyei Nemzeti Tanács több tagját letartóztatták az előző napi gyűlés miatt, azonban a pedagógusok által szervezett tüntetés következtében szabadon bocsátották őket. (Á. Varga – Dupák 1996.)
– A Bányatröszt Központi Munkástanácsa székhelyét Salgótarjánból Nagybátonyba tette át az előző nap eseményei miatt. (Á. Varga – Dupák 1996.)
– Megjelent a „Tarjáni Acélakarat” című lap, amely az Acélárugyár Munkástanácsának lapja volt. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. december 2.
– A Megyei Munkástanács Budapesten járt küldöttsége az Acélárugyárban tartott gyűlésen számolt be a tárgyalásokról. A Munkástanács tagjai kifogásolták, hogy ultimátumként sztrájkot helyeztek kilátásba, ha a követelések nem teljesülnek. Vita után 48 órás ülősztrájk meghirdetésében állapodtak meg. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. december 3.
– Elkezdődött a 48 órás ülősztrájk a salgótarjáni üzemekben. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. december 5.
– A Nógrádi Népújság „Az MSZMP és a Megyei Tanács lapja”-ként jelent meg. (NNú 1956.12.05.)
1956. december 7.
– A szovjet parancsnokság és a rendőrség lefoglalta a Tarjáni Acélakarat 2. számát. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. december 8.
– Tüntetés kezdődött a Megyei Tanács és a Megyei Rendőrkapitányság előtt az éjszaka letartóztatott kisterenyei munkásvezetők szabadon bocsátása érdekében. A tömeg többszöri felszólításra sem oszlott föl. Ebben a feszült helyzetben lövések, majd sortűz dördült el. A források szerint 27-en a helyszínen, 19-en a kórházban, összesen 46-an haltak meg. Azonban az áldozatok számát a szemtanúk sokkal többre teszik, így a másik elfogadott adat 131 áldozat. (Á. Varga – Dupák 1996.)
– A szovjet katonai parancsnok, Salupin alezredes kijárási tilalmat rendelt el, feloszlatta a Megyei Munkástanácsot, és megkezdődtek a letartóztatások. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. december 9.
– Nógrádi Sándor Salgótarjánban, a megyei pártaktíván ismertette az Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának állásfoglalását az 1956. október-novemberi eseményekről. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. december 11.
– A salgótarjáni sortűzről beszámolt a Népszabadság „Ellenforradalmárok felháborító provokációja Salgótarjánban” címmel. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. december 12.
– Salgótarjánba érkezett a rétsági tiszti karhatalmi alakulat a rend fenntartásának segítése céljából. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. december 13.
– Az acélárugyári gyári őrség két letartóztatott parancsnokát, Hadady Rudolfot és Hargitai Lajost karhatalmisták a Budapesti Központi Bíróságra szállítás közben, Hugyag határában megölték. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. december 13-14.
– A Budapesti Rendőrfőkapitányság Technikai Alosztálya helyszíni vizsgálatot tartott a december 8-i sortűz helyszínén, és megállapították, hogy a lövések többsége a Megyei Rendőrkapitányság épülete felől a Rákóczi út felé irányult. Az eredményt nem hozták nyilvánosságra. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. december 15.
– Zsolna megyéből, Túrócszentmártonból és a füleki járásból 7500 ajándékcsomag érkezett Salgótarjánba, melyeket az iskolás gyerekek között osztottak ki. (XXIII. 527. 1957.01.02.)
– Megjelent a rendőrség sajtóközleménye a december 8-i sortűz körülményei vizsgálatának első eredményeiről. (NNú 1956.12.15.)
1956. december 16.
– Házi Sándor vezérőrnagy tartott beszámolót a Magyar Szocialista Munkáspárt Salgótarján Városi és Járási Ideiglenes Intéző Bizottsága első aktívaülésén az elmúlt időszak eseményeiről. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956. december 17.
– A Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Intéző Bizottságának ülésén Vajó István beszámolt a pártszervezésről, mely szerint az Acélárugyárban megalakult az intéző bizottság, viszont az Üveggyárban, a Vasötvözetgyárban és az Erőműnél nehezen ment a szervezés, a posta pedig nem terjesztette a Népszabadságot. (XXXV. 51. 3/2.)
1956. december 22.
– Megindult a helyi járatú autóbusz közlekedés egy kocsival. (Á. Varga – Dupák 1996.)
1956 folyamán
– A posta Salgótarjánban 4885 rendes és 1006 vezetékes rádió előfizetőt tartott nyilván. (XXIII. 527. 1962.10.18.)