(A Magyar Vasötvözetgyárral, a Hőerőművel, a Zagyvai- és a Salgó-Rónai Bányaüzemekkel, a Zagyvai Műhellyel, a Zagyvai Osztályozóval, a Zagyvai Vontatással és a Vízválasztói Osztályozóval együtt.)
október 25:
- Az Erőmű vállalati-, párt- és szakszervezeti vezetősége írásban megköszönte a dolgozóknak, hogy a kritikus napokban helytálltak „a munka frontján”, s „fegyverrel a kézben” őrködtek „az üzem zavartalan menete felett”.
október 26:
- Gösswein Richárd, a vízválasztói Erőmű főmérnöke is tagja lett a Hajdú József MDP megyei első titkár által létrehozott Nógrád Megyei Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanácsnak.
október 27:
- A Zagyvai Bányaüzem margittárói bányájában megalakult a 29 tagú ideiglenes munkástanács, amelynek elnöke Somlói? (A bányaüzemnél és az üzem többi bányájánál nem alakult munkástanács.)
- Reggel a Magyar Vasötvözetgyárban a mintegy 70 főnyi pogonyi illetékességű munkás híre alapján megkezdődött a sztrájk. (A pogonyiak arról tájékoztatták ugyanis társaikat, hogy a falujukból Ózdra járók szerint ott már sztrájkolnak.) Ezt követően az üzemben is leállt a munka, felolvasták az ózdiak 24 pontos követelését, majd a jelenlévő dolgozók megválasztották a 29 fős munkástanácsot. Ebben a lakatos műhelyt: Farkas Ferenc, Gál Béla, Német László, Pócsa Zoltán, Vágvölgyi László és Zatrok Imre, a villanyszerelő műhelyt: Krenács József és Susán István, a kapcsolótábla részleget: Höcker Viktor és Jakus Lajos, a konyhát: Dudás András, a kőműveseket és a MEO-t: Heres Zoltán, a raktárt: Kovács 10. János, az alkalmazottakat: Horváth Dezső, Karácsony József, Kovács Balázs és Tahony Árpád, a szállítást: Galbács Sándor, Kátai László és Pintér József, cserneket?: Bíró József és Tóth István, a kohókat: Angyal József, Fülöp János, Gajdár András, Kiss József és Tajti Béla, míg a szakszervezetet: Bacskai Bálint és Jónás Lajos képviselte. (Ettől kezdve gyakorlatilag a gyárban anyag- és energiahiány miatt 1957 februárjáig csak karbantartás volt.)
október 28:
- A Salgó-Rónai Bányaüzem rónai bányájánál megválasztották a 31 tagú munkástanácsot. (Mind a rónai, mind pedig a salgói bányában a munkástanácsok tevékenysége gyakorlatilag kimerült a sztrájkok szervezésében.) A bányaüzemnek egyedül csak ezen a telepén szervezték meg a közbiztonság és a vagyonvédelem céljából a nemzetőrséget, ennek pontos idejét azonban nem ismerjük.
- Megválasztották az Északi (salgótarjáni) Szénszállító és Szolgáltató Vállalathoz tartozó Zagyvai Műhelynél a 7 fős munkástanácsot, melynek ismert tagjai: Gerbecz Konrád és Koch Antal, a Zagyvai Osztályozónál a Smelkó Károly elnökkel együtt a 11 tagú munkástanácsot, a Vízválasztói Osztályozónál Juhász Ferenc elnöksége mellett a 7 fős és végül a Zagyvai Vontatásnál az ugyancsak 7 fős munkástanácsot.
október 29:
- A Salgó-Rónai Bányaüzem salgói bányájában megalakult a 23 tagú munkástanács, amelynek elnöke Juhász Pál bányász lett.
- A Vasötvözetgyár munkástanácsa (van olyan adat, mely szerint már 28-án) megválasztotta operatív testületét, az igazgatótanácsot, valamint a nemzetőrséget (egyes adatok szerint a nemzetőrség megválasztására csak november 4-e tájékán került sor). A munkástanács elnöke Jónás Lajos, elnökhelyettese Horváth Dezső, titkára Karácsony József lett, míg az igazgatótanácsnak rajtuk kívül még tagja lett Kovács Balázs, Krenács József, Vágvölgyi László és Zatrok Imre. (Van olyan forrás, amely szerint tagja volt még az igazgatótanácsnak Angyal József, Bacskai Bálint, Farkas Ferenc és Német László ) A gyári nemzetőrség parancsnokának Vágvölgyi Lászlót, tagjainak pedig Boros Zoltánt, Balbács Sándort, Boros Zoltánt, Kazinczi Barnát, Kovács Balázst, Kovács Józsefet, Krenács Józsefet, Kugler Gusztávot, Medve Vilmost, Susán Istvánt, Szabó Jánost, Szabó Lászlót, Tavaszi Lászlót, Vágvölgyi Endrét és Zatrok Imrét választották. (A nemzetőrség a pártirodában székelt.)
- Műszakonként titkosan megválasztották a vízválasztói Erőmű munkástanácsát, amelynek kb. 80%-a párttag volt. Többek között a munkástanács elnöke, Szalontai János Ugyancsak választás útján, a munkástanács tagjaiból egy 7, más források szerint csak egy 6 fős igazgatótanács is létrejött, amelyben viszont már nem voltak többségben a párttagok. A munkástanács általunk ismert tagjai voltak még az elnökön kívül: Gösswein Richárd, Nagy Miklós és Nagy Ottó.
október 30:
- Valószínűleg a felvonulást követően, a községi moziban mintegy 250-300 fő gyűlt össze, hogy megválassza a település forradalmi munkástanácsát (később forradalmi bizottságnak nevezték magukat). Az elnökségben Dax Károly, Szabó Imre János, Galbács Bálint foglalt helyet. A jelenlévők előtt Dax Károly ismertette a forradalmi tanács létrehozásának fontosságát, majd felolvasta az új testületbe javasoltak névsorát. A javaslat felett igen parázs vita alakult ki, s több személy alkalmasságát vitatták. Végül is Szabó Imre Jánost választották meg elnöknek és több mint 20 főt tagnak. Jelenleg az alábbiakat tudjuk név szerint is felsorolni: Dax Károly, Dudás István, Földi István gyura, Földi Ferenc, Galbács Bálint, Galbács Pál, Gyetvai Sándor, Kadlót János, Kelemen Gyula, Kovács Endre plébános, Lakatos Jenő, Szűcs Imre és dr. Vidéki István. A választás után a jelenlévők elénekelték a Himnuszt, majd a forradalmi bizottság tagjai a reszortok szétosztása végett átvonultak a tanácsházára. (Valószínűleg ekkor került sor a település 7 fős nemzetőrségnek felállítására is.)
- A Margittárói Üzem munkásai egy 12 pontos követelést fogalmaztak meg. Ebből két pont foglalkozott az ország dolgaival, a többi az üzem dolgozóinak problémáit foglalta össze. A követeléseket küldöttség élén eljuttatták a Nagy Imre-kormányhoz.
- A Margittárónál leváltották az igazgatót, a munkaügyi osztály vezetőjét, az üzemi bizottság elnökét és a normását, aki egyben párttitkár is volt.
- Jónás Lajos és még egy munkás képviselte a Magyar Vasötvözetgyárat a megyei nemzeti bizottság alakuló ülésén, Jónást beválasztották a megyei nemzeti bizottságba.
november 1:
- A községből Dax Károly és Dudás István is tagja lett a Salgótarjáni Járási Forradalmi Nemzeti Bizottságnak.
november 2:
- Jónás Lajosa Magyar Ötvözetgyár képviseletében részt vett azon a Salgótarjánban tartott, s a salgótarjáni iparvidék munkástanácsai küldötteinek részvételével tartott tanácskozáson, ahol a sztrájkjog fenntartása mellett a november 5-ei munkafelvétel mellett döntöttek.
november 6:
- Ülésezett a falusi forradalmi bizottság, s ezen az elnök többek között javasolta a szabad vallásgyakorlás bevezetését, illetve az iskolában a hittanoktatás engedélyezését. Ezen kívül Kelemen Gyulát bízták meg, hogy az ügyes-bajos dolgokban a járásnál eljárjon.
november 13:
- A Magyar Vasötvözetgyár képviseletében Jónás Lajos jelen volt az iparmedence küldötteinek az Acélárugyárban tartott azon ülésén, ahol a résztvevők kifogásolták, hogy a november 6-án puccsszerűen újra hatalomra került volt MDP-tagok révén a megyében ismét a régi rend tért vissza.
november 20:
- A Nógrádi Szénbányászati Tröszt 15 fős központi munkástanácsába a Zagyvai Bányaüzem Kocsis István vájárt, a Salgó-Rónai bányaüzem pedig Szabó József vájárt delegálta.
- A megyei munkástanács választásán a Magyar Ötvözetgyár képviseletében Jónás Lajosa helyi munkástanács elnöke és Pintér József a helyi munkástanács tagja vett részt. Pintér 21-én tagja lett a 18 fős megyei munkástanácsnak is.
december 1:
- A Lénárt Andor, Kecskés Károly, Mlinarik István és dr. Garamvölgyi Antal letartóztatása miatt szervezett tüntetésen az Ötvözetgyárból részt vett Karácsony József, Tahony Árpád és Zatrok Imre is.
- A rendőrségi őrizetből szabadult volt megyei nemzeti bizottsági vezetők közül Lénárt, Mlinarik és talán Garamvölgyi is az Ötvözetgyárban töltötte az éjszakát.
december 8:
- Gösswein Richárd, az Erőmű főmérnöke az országos áramelosztó telefonvonalán kért a salgótarjáni sortűz sebesültjei számára vérplazmát és sűrített vért.
december 14?:
- A Kohó- és Gépipari Minisztériumban a munka folyamatos beindítása, valamint a várható létszámcsökkentések végett tartott megbeszélésen a Magyar Ötvözetgyárat többek között Jónás Lajos, a munkástanács elnöke képviselte, s a vita során hangsúlyosan igényelte/követelte a minisztérium segítségét a kibontakozáshoz.