Nemzetőrség


A megyei ideiglenes választmány már márciusban meghozta határozatát a nemzetőrség felállításának módjáról. Ebben előírták, hogyan kell kinézni egy nemzetőrnek: ”Lovasságra nézve sötét szürke atilla dolmány és nadrág, nemzeti szín öv, fekete színű lapított kalap, halál fővel megjelelve, töltés táska nemzeti színű jellel, fegyvere pedig pisztoly és kard. Gyalogságra nézve hasonló ruha, fegyver puska és szurony.” A 200 lovas és 800 gyalogos sem ruhával, sem fegyverrel való ilyen felszerelésére nem volt anyagi fedezet, s végeredményben sohasem valósult meg.
Májustól hangsúlyos lett a fegyverek összeírására. Ezzel párhuzamosan a települések lélekszámához igyekeztek igazítani a nemzetőrség létszámát is. Az évi 100 ft-tól nagyobb jövedelemmel rendelkezők közül sorshúzással egészítették ki a rendfenntartókat.


 

A nemzetőrség felállításáról szóló törvény magyarázatához hirdetmény.
Az ellenállás a nemzetőri szolgálattal szemben azért volt nagy, mert sok helyen úgy értelmezték, hogy az – félig-meddig – a rendes katonaságnak felel meg, illetve a nemzetőröket bármikor besorolhatják a hadseregbe.
Prónay Ferenc Losonc vidéki választmányi elnök összefoglaló jelentése a losonci rendőrség névsorával.
Okolicsányi Maximilián főszolgabíró jelentése a füleki nemzetőrség megalakulásáról.

1848. április 10.

A füleki nemzetőrség névsora és a választott tisztek névsora.
A megválasztott vezetők eleve rendelkeztek valamiféle katonai képzettséggel, tapasztalattal. Nagy Iván is említi naplójában: „… más közügyi foglalkozásunk Balassa-Gyarmaton a nemzetőrség volt, melybe beíratván én is, a megyeház udvarán naponként egy Estei [estei Ferenc Ferdinánd főherceg parancsnoksága alatt álló 32. gyalogezred] gyalogsági tizedes által gyakoroltattunk.”
A minisztertanács majd csak április 19-én dönt arról, hogy „[a] ministerelnök fel fogja szólítani a nyugalmazott vagy katonai ranggal kilépett tiszteket hogy a nemzetőrségnéli szolgálatba lépjenek s az iránt jelentsék magokat bé a ministerelnöknél, s ha szolgálataik elfogadtatnak, tiszti fizetéseikről is meg fog tétetni az intézkedés.” (F. Kiss Erzsébet szerk.: Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Akadémiai Kiadó, Budapest 1989. A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 15.)

1848. április 18.

Horkovicz Ignác esküdt jelenti, hogy a nemzetőrség felállításáról szóló hirdetményt a községekben kiosztotta, és élőszóval elmagyarázta.