A Tanácsköztársaság győzelme a szomszédos államokat és a párizsi békekonferencia tagjait is meglepte és elkezdtek tartani attól, hogy a kommunista eszmék a nyugati országokat is meghódítják. A békekonferencia Smuts tábornokot küldte Magyarországra azzal a céllal, hogy tájékozódjon és vegye rá a vezetőket a Vix-jegyzék elfogadására. Tárgyalásai nem vezettek eredményre. A francia hadvezetés már tervezte a támadást, de a cseh csapatok felkészületlensége és a szerb hadsereg lekötöttsége miatt csak a román hadsereg indult meg 1919. április 16-án.
A Tanácsköztársaság számára azonban csak 40 ezer fős hadsereg állt rendelkezésre, ami az 1919 áprilisában végrehajtott toborzás következtében 20 ezer fővel nőtt. A nagyobb erőfölénnyel rendelkező román hadsereg 1919. május 1-jére már elfoglalta a Tiszántúlt. Április 26-án a csehek is átlépték a demarkációs vonalat és megszállták Munkácsot, Sátoraljaújhelyt és Miskolc térségét. A fenyegető események hatására a Forradalmi Kormányzótanács fegyverbe szólította a fővárosi és a vidéki munkásságot, aminek hatására a Vörös Hadsereg létszáma 200 ezer főre nőtt. Ebben a helyzetben, amikor a haza sorsa forgott a kockán, sok esetben a nemzeti érzelem döntött a Vörös Hadseregbe történő jelentkezéskor. A Vörös Hadsereg főparancsnoka Böhm Vilmos, vezérkari főnöke pedig Stromfeld Aurél volt.
Az újjászervezést követően a Vörös Hadsereg 1919. május 20-án indította meg az általános ellentámadást, aminek következtében a Garam völgyéig, illetve Besztercebánya-Rozsnyó-Bártfa vonalig hatoltak, és 1919. június 16-án magyar segítséggel kikiáltották a kérészéletű Szlovák Tanácsköztársaságot.
A párizsi békekonferencia a magyar hadi sikerek hatására 1919. június 13-án ultimátumban kijelölte Magyarország határait, követelve az északi területek átadását, megígérve a Tiszántúl kiürítését. Az ultimátum elfogadásra került és 1919. június 30-án megkezdődött az északi területekről a visszavonulás. A román hadsereg azonban nem ürítette ki a Tiszántúlt. A felbomló Vörös Hadsereg 1919. július 20-án a románok ellen offenzívát indított, ami nem járt sikerrel. A román hadsereg 1919. július 30-án Szolnoknál átkelt a Tiszán és megindult Budapest felé. <<< vissza